A A A

Magyarittabé

magyarittab___c__mere.jpg

Magyarittabé

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarittab%C3%A9

 

Magyarittabé Helyi Közösség

23236 - Novi Ittebej

Tito Marsall u. 64.

SZERBIA

 

 

 

 

2006. szeptember 9-én ünnepélyes keretek között testvértelepülési szándéknyilatkozatot írt alá Pataki István és Szakál Ferenc, Magyarittabé polgármestere. Mint az közismert, a szerbiai Magyarittabé lakosainak ősei több mint 200 évvel ezelőtt Békés területéről indultak útnak, hogy a török üldöztetés után új életet kezdjenek. Magyarittabé lakói ma is a békésihez hasonló tájszólást beszélnek, és őrzik őseik szokásait is. 2007. szeptember 7-én írták alá a testvértelepülési szerződést.

 

Kossuth-szobor.jpg

Kossuth-szobor Magyarittabén

Ha Ittabét tekintjük az ún. alaptelepülésnek, akkor megemlítendő, hogy az első Ittabé írásos említése 1219-ből származik. A hajdani Keve vármegye egyetlen ismert egyházi intézménye az ittebei bencés prépostság. Más iratokban[2] ezen intézményt a „legszentebb Megváltóról nevezett előbb bencés, utóbb világi prépostságnak és társas káptalannak” jelölik. Györffy György szerint[3] ezen apátság ellen 1219-ben a csanádi püspök hamis pénzverés miatt eljárást indíttatott, és 1221-ben pápai engedéllyel és pártfogással társas káptalanná szervezte át. Ez a település, mely eredetileg a Withubu (olvasd: Ittöbö) nevet viselte, nyilván a törökdúlás áldozata lett a 16. században. Második Ittabének az 1780. körül letelepedett Szerbittabét tekinthetjük. Magyarittabé így a harmadik Ittabé a falu 1786-os letelepedésével. A telepesek túlnyomórészt Békés város környékéről származtak el.

Délvidék számos magyarlakta települését „tatárjárásként” érte a szerbiai szerb szabadcsapatok betörése 1848. végén és 1849. elején. Ahogy ezek a csapatok vonultak északra, a magyar lakosság úgy menekült előllük. Miután Torontálvásárhely (Debellács) magyarajkú lakosai elhagyták falujukat, Magyarittebére menekültek. A magyarittebeiek a magyar kormány parancsa szerint 1849. január 19-én elmenekültek, a Maros folyón túl lakó magyar testvéreikhez. „Sára-napi szaladásként” maradt fenn a lakosság szájhagyományában ez a tragikus eset, mivelhogy a menekülés Sára-napkor kezdődött.

 

Mouth_of_the_Begej_into_the_Tisa.jpg

A Béga folyó beletorkollik a Tiszába

 

templom.jpg

Református templom