Gyergyószentmiklós

http://www.gyergyoszentmiklos.ro/

Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

535500 Gheorgheni - P-ta Libertatii 27.

Jud. harghita

Románia

1993. áprilisában kötött városunk testvérvárosi szerződést az erdélyi, Hargita megyében található Gyergyószentmiklóssal. Az elmúlt éveket a folyamatos és bővülő kapcsolattartás jellemezte a sport és a kultúra területén. Delegációk látogatnak mindkét város jeles ünnepeire. Gazdaságélénkítő céllal többször került megrendezésre tapasztalatcsere, helyi termékek bemutatója a Madzagfalvi Napokon.

Az erdélyi és a békési fiatalok kapcsolattartása is folyamatos a kosárlabdázás és az Európai Uniós pályázatok útján megvalósuló diákcsere programok révén.

A gyergyói medence csodálatos természeti adottságai mindig, mindenkinek maradandó élményt nyújtanak. A Szent Anna-tó, a Békás-szoros, a Gyilkos-tó és még számtalan érdekes és szép hely igazi élmény minden odalátogatónak. Városunk - lehetőségeihez mérten - próbál segítséget nyújtani testvérvárosának, hogy minél jobban kiaknázhassa természeti értékeit.

Gyergyószentmiklós panorámaképe

Gyergyószentmiklós

Gyergyószentmiklós (románul: Gheorgheni, németül: Niklasmarkt) város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja. A várost északkelet-kelet felől Neamț megye, délkelet felől Balánbánya, déli, nyugati és északi irányból pedig Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy határolja.

Ünnepnapja december 6-a, Szent Miklós napja.

Gyergyószentmiklós városa a Gyergyói-medence keleti részén, gyönyörű természeti környezetben, a Maros felső folyásánál terül el. A természet nagyon mostoha éghajlattal áldotta meg a gyergyóiakat, hiszen az évi középhőmérséklet csupán 5,5 fok.
Valószínűleg az éghajlati viszonyoknak is köszönhető, hogy a medence aránylag későn népesült be. Egyes vélemények szerint az 1241-es tatárbetörés utánra tehető az első települések létrejötte. Az első okleveles említés 1285-ből van, mint települést azonban csak 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék.
A következő fontos dátum Gyergyószentmiklós történetében az 1607-es év, amikor Rákóczi Zsigmond fejedelem vásárjogot ad a településnek.
Vérzivataros történelmében Apafi Mihály uralkodása hoz valamelyes enyhülést. Az ő uralkodása idejére tehető az örmények tömeges betelepülése Erdélybe és Gyergyószentmiklósra.
A folyamatos fejlődésnek, az iparosodásnak köszönhető, hogy 1907-ben a település városi rangot kap.
Ma Gyergyószentmiklós 20 000 lakosú kisváros, a régió egyik legnagyobb kereskedelmi-gazdasági potenciállal rendelkező helysége.
A fennmaradást jelentő ősi foglalkozások közül ma a fakitermelés és feldolgozás, az állattenyésztés, a földművelés és a kereskedelem játszanak fontos szerepet.
A város nevezetességéhez tartozik műemlék épületei mellett a Csíky-kert nevű dendrológiai park, amelynek területén 185 fafajta található. A környék egyedülálló természeti ritkasága a Gyilkos-tó és a Békási szoros.
Gyergyószentmiklós tájképi szépségeinek gazdagságán túl, jelentős központja lehet a téli és nyári sportok kedvelőinek.

Gyergyószentmiklósra akár személygépkocsival, akár vonattal el lehet jutni.
Személygépkocsival utazók számára két útvonalat ajánlunk: 1. Budapest-Nagyvárad (Oradea)-Kolozsvár (Cluj Napoca)-Szászrégen (Reghin)-Maroshéviz (Toplita)-Gyergyószentmiklós (Gheorgheni) kb. 58o km.
2. Budapest-Nagyvárad (Oradea)-Kolozsvár (Cluj Napoca)-Marosvásárhely (Targu Mures)-Szováta (Sovata)-Parajd (Praid)-Gyergyószentmiklós (Gheorgheni) kb. 625 km.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s

Gyilkós-tó és a Békás-szoros